Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 95H10 / ALKP1994.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1996-02-08 | 28KB | 444 lines

@VKapcsolás hatféleképpen@N Aki megpróbált már igényeinek megfelelô alközpontot választani a hazai kínálatból, az tudja: e téren (is) kialakult piacról beszélhetünk. Kis, közepes és nagy kapacitású rendszerek érkeznek Európa számos országából, az Egyesült Ållamokból és természetesen a Távol-Keletrôl, s bár piaci részesedése nem túl jelentôs, kiveszi a részét a hazai gyártás is. A százas vonalkapacitás fölötti alközpontok körében hat gyártó játszik meghatározó szerepet. Az utóbbi hetekben felkerestük e hat cég magyarországi érdekeltségeit, és informálódtunk 1994-es tapasztalataikról. Felmérésünk elsôdleges célja az volt, hogy képet kapjunk a közepes és nagy alközpontok hazai piacáról, eközben azonban magukról a gyártókról, illetve képviseletükrôl szintén fontos adatokat kaptunk. Összeállításunkban ábécé rendben szerepelnek a központgyártók; az egyes témaköröket minden cégnél azonos sorrendbe igazítottuk. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, de interjúalanyainknak megadtuk azt a szabadságot, hogy egyes témákról belátásuk szerint részletesebben, másokról szûkszavúbban nyilatkozzanak. Elöljáróban néhány megjegyzés: -- Mind a hat magyarországi cég kizárólagos importôre az illetô rendszereknek. -- A tarifaszámláló tekinthetô alapszolgáltatásnak, hiszen majdnem minden megrendelô igényli. -- A cégek megállapodás tárgyává teszik, hogy a törvényben elôírt 12 hónapon túl mennyi garanciát adnak rendszereikre. -- A fizetési konstrukciókat tekintve a szállítók rugalmasan igazodnak az igényekhez. @VAlcatel@N Az Alcatel Híradástechnikai Kft tavaly 1,2 milliárd forint forgalmat ért el. A legkeresettebbek a 150-400 mellékállomást kiszolgáló alközpontok voltak. A vevôkörbôl kiemelkednek a bankok (MHB, BB, OTP), de jelentôs bôvítéseket hajtott végre országos hálózatában például az Antenna Hungária, a Magyar Posta, valamint a Vám- és Pénzügyôrség is. Az AHT szakemeberei 1994 meghatározó eredményeként értékelik az alközponti magánhálózatok térnyerését és a közvetlen beválasztásos rendszerek számának növekedését. Nôtt a hangposta népszerûsége. Míg korábban inkább csak a nagy rendszerekhez vásároltak voice-mailt, addig ma már a kisebb konfigurációkhoz is sokan kérik a hangpostát, sôt annak automata kezelôvel kiegészített változatát. Egyre nagyobb teret hódítanak az interaktív válaszadó rendszerek (péládul MHB: információk a LÉT lakástakarékossági formáról). A valódi, digitális fôvonali csatlakozású közvetlen beválasztás a közepes és nagy rendszereknél terjed ugyan, ám az engedélyeztetési eljárás és a magas vonalár sok potenciális felhasználót visszatart. A DTMF típusú beválasztást azonban -- amely nem engedélyhez kötött, költségvonzata minimális, és amelyet az Alcatel összes alközpontja tud -- a megrendelôk zöme igényli. Központ-kategóriánként változik a készülékpark összetétele. A kis rendszereknél zömében új telefonokat vásárolnak, a nagyoknál inkább megtartják a régieket. A nagy alközpontoknál a rendszerkészülékek aránya körülbelül 10 százalék. Az Alcatel alközpontok telepítését és karbantartását maga az AHT és társtulajdonosa, a Comex Kft végzi. Az AHT távfelügyeletet és 24 órás ügyeletet tart, rendszereire zömében 10 éves karbantartási szerzôdést köt. A hálózatokat alvállalkozók építik. Rekonstrukció esetén, ahol csak lehet, a megrendelôk megtartják a régi kábeleket. ùj épületekben terjed a strukturált kábelezés iránti igény. A megrendelôk elônyben részesítik a vásárlást, bérlettel és lízinggel kevesebben élnek. A hazai piacon értékesített alközpontok részegységekben érkeznek Magyarországra. Az összeszerelést az AHT szakemberei végzik. A teszteléssel, végmérésekkel, konfigurálással, egyedi igények kielégítésével, telepítéssel, karbantartással együtt a hazai hozzáadott érték meghaladja az 50 százalékot. A múlt évben az AHT egyik legfontosabb feladata a Matávnál 1995-ben induló Euro ISDN szolgáltatásra való felkészülés volt. Az AHT mintegy tíz fôbôl álló K+F csapata részt vesz az Alcatel külföldi gyáraiban folyó fejlesztésekben. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a megrendelések részben verseny, részben közvetlen megkeresés eredményei. Az AHT az Alcatel 96 és a Comex Kft 4 százalékos tulajdonú vegyesvállalata. Létszáma folyamatosan növekszik, jelenleg 100 fô körül mozog. Az alkalmazottak mind magyarok, egyedül az ügyvezetô igazgató, @KJohann Schüsseleder@N érkezett Bécsbôl. @VAT&T@N Az AT&T Magyarország Kft 1994-es forgalma -- amely magában foglalja az alközpontokat, a hálózatokat, a számítástechnikai eszközöket és a szoftvert -- 1,3 milliárd forint körül mozgott. A legkeresettebbek a 200 mellékállomás alatti rendszerek voltak, ezekbe kapcsolták a vonalak 95 százalékát. Igen nagy volt a kereslet az egészen kis, 32 vonal alatti konfigurációkra. Mind nagyobb teret nyernek a hálózatok, elôtérbe kerültek a központi kezelôk. Az AT&T Magyarország legnagyobb megrendelôi 1994-ben a Népszerûek lettek -- az alapszolgáltatásokon kívül -- a hívássorolók, esetenként automatikus átirányítással kombinálva. Különösen a kisebb cégek körében válik egyre keresettebbé a hangpostafiók szolgáltatás. Volna igény a közvetlen beválasztásra is, ám a magas költségek korlátot szabnak a megrendeléseknek (a hazánkban üzemelô közvetlen beválasztásos AT&T rendszerek száma nem éri el a tízet). Vegyes képet mutat a készülékpark összetétele. Vannak olyan megrendelôk -- például bankok --, akik minden mellékállomást digitális telefonnal látnak el, ám akadnak olyanok is, akik ezer mellékállomásból mindössze tízre tesznek digiális készüléket. Az AT&T kezdetben -- igazodva a vásárlók igényeihez -- más gyártók készülékeit is szállította alközpontjaihoz, de a rossz tapasztalatok miatt ma már csak saját telefonjait kínálja. Az AT&T Magyarország Kft jelenleg húsz cégbôl álló viszonteladói hálózatot tart fenn. A telepítést, karbantartást, szervizt az AT&T saját, illetve a dealerek -- az AT&T által kiképzett -- szakemberei végzik. Mint mondják, a partnerek jó munkát végeznek, ám nem oktatják ki megfelelôen a vevôket. A hálózatokat alvállalkozók építik (sok helyen a Lias). Az új épületeknél jellemzô a strukturált kábelezés. A régi hálózat viszonylag kevés helyen marad meg. Tapasztalataik azt mutatják, hogy jelenleg nincs preferált fizetési mód a magyar piacon. Egyaránt van példa bérletre, lízingre, közvetlen készpénzes vásárlásra, halasztott fizetésre stb. A Magyarországon telepített AT&T alközpontok hazai hozzáadott értéke nagyon változó. Vannak olyan projektek, ahol a hardveren kívül szinte minden más magyar termék, ám elôfordulnak példák ennek ellenkezôjére is. Åltalános tapasztalat, hogy a magyar szoftveresek nem mindig jól állnak a munkához. Az AT&T Magyarország minden megrendeléséhez versenyben jutott, a legtöbb esetben pályázat útján. Az esetek zömében az elbírálásdöntô szempontja az ár volt. A cég 1995-ben múlt évi forgalmának 2,5-szeresét szeretné elérni. Ami a tulajdonosokat illeti, az AT&T Magyarország Kft-nek két tulajdonosa van: az AT&T (76 százalék) és @KSzekeres Tibor@N (24százalék). A cégnél jelenleg hetvenhat magyar alkalmazott dolgozik, a szoftverfejlesztôi, viszonteladói és hálózatépítôi kör több mint ezer fôt foglalkoztat. A kft ügyvezetô igazgatója Szekeres Tibor. @VBosch Telecom@N A Telenorma Kft (a Bosch Telecom magyarországi leányvállalatának) tavalyi mintegy 250 millió forint forgalma döntôen az alközpontok, kisebb részt a második félévben indított tûz- és vagyonvédelmi rendszerek értékesítésébôl adódott. A legnagyobb kereslet a 200-300 mellékállomást kiszolgáló konfigurációk iránt mutatkozott. A felhasználók többsége a közigazgatásból (polgármesteri hivatalok), gyárakból (Richter Gedeon), kórházakból, irodákból, bankokból és nem utolsósorban a szállodák közül került ki. Az 1994. évi megrendeléseknél fontos szemponttá lépett elô az alközpontok hálózatképessége. Más szállítókhoz hasonlóan náluk is nôtt a hangpostafiók iránti kereslet, és elôtérbe kerültek az adatátviteli alkalmazások. A közvetlen beválasztás a Telenorma tapasztalatai szerint csak az ISDN vonalak elterjedésével kap majd igazi jelentôséget. Rekonstrukció esetén a vásárlók zöme kezdetben megtartja a meglévô készülékparkot, a csere folyamatos. Az analóg készülékek közül az olcsó típusok a kelendôek. A múlt év második felében megnôtt a digitális telefonok részaránya. A Telenorma Kft a Bosch Telecom rendszereket részben (60-70 százalékban) saját maga, részben partnerein -- a Comex Kft-n és a Matáv Soproni Távközlési Igazgatóságán -- keresztül értékesíti. A telepítést, karbantartást, szerviztevékenységet szintén e három cég végzi. A megrendelôk az esetek körülbelül 80 százalékában nem igényelnek új hálózatot; a tapasztalatok azt mutatják, hogy az alközpontok jól mûködnek a régi hálózatokon. A fennamaradó 20 százalék új telephelyekre kerül, ahol egyre jellemzôbb a strukturált kábelezés (mondhatni gyorsabban terjed, mint Németországban és Ausztriában). A hálózatépítést a Telenorma Kft, a Comex Kft és a Futuretel Kft végzi. Bár a Telenorma kezdettôl fogva kínált bérleti konstrukciókat partnerei számára, 1991-ig szinte mindenki a rendszerek megvásárlása mellett döntött. 1992-tôl már szóba jöhetett a bérlet, s 1993 szinte kizárólag e konstrukció jegyében telt el. 1993 végétôl elôtérbe került a lízing. A Bosch Telecom rendszerek kapcsolóberendezései és digitális készülékei az anyavállalat gyárából érkeznek. Magyar termék a teljes szoftver, és származhatnak hazai beszállítóktól az analóg telefonok, a kábelek és a számítógépek. A magyar hozzáadott érték 20-25 százalék között mozog. A közepes és nagy rendszereknél szinte minden esetben pályázaton választják ki a szállítót. A tenderek általában meghívásosak. Kisebb alközpontoknál elôfordul közvetlen megkeresés is. A Telenorma Kft indult a Közép-Európai Egyetem rendszerére kiírt tenderen. Erre az évre a kft vezetése mintegy 50 százalékos forgalomnövekedést írt elô. A Telenorma Kft a Bosch Telecom csoporthoz tartozó Telenorma Wien 100 százalékos tulajdonú leányvállalata. Alkalmazottai -- az ügyvezetô igazgatón kívül -- mind magyarok, a létszám jelenleg huszonkét fô. Az ügyvezetô igazgató @KGerhard Binder@N (Telenorma Wien). @VKapsch@N Tavaly a Kapsch mintegy 210 ezer vonalkapacitásnyi rendszert -- fô-és alközpontot -- adott el Magyarországon, amibôl 103 ezer vonal már üzemel. A megrendelésekbôl származó bevétel elérte a 320 millió schillinget. A nagyobb alközponti rendszerek (Meridian1) vásárlói fôként államigazgatási szervek, országos hálózatot üzemeltetô vállalatok (ÅBKSz, ÉDÅSz), vegyesvállalatok (General Motors) és szállodák (Atrium Hyatt, Hotel Marriott) voltak. A múlt évben kapott Kapsch alközpontot többek között a Microsoft, a Girocredit, az Erôterv, a Michelfeit, a Contarex, a Kopint-Datorg, valamint az Országos Vízügy. A mellékállomások száma száz körül kezdôdik, a kétszázas érték tekinthetô súlypontnak, de nem ritka az ezer melléknél többet kiszolgáló rendszer sem. Az alapszolgáltatásokon kívül kedvelt a hangposta (Meridian Mail), az automatikus hívásszétosztás (ACD) és a különféle adatátviteli alkalmazások. Több Meridian1 alközpont üzemel közvetlen beválasztással (például Miniszterelnöki Hivatal -- Országgyûlési rodaháza -- Országház). Alközpontjaihoz a Kapsch nem kizárólag saját analóg telefonjait adja. A vásárló kívánsága szerint bármilyen más -- az ISO 9000 minôségi követelményeknek megfelelô -- készüléket szállít. A rendszerek telepítésére, karbantartására, szervizére a Kapsch Telecom Kft országos hálózatot hozott létre. Ezen feladatok ellátására együttmûködik partnervállalatokkal, ám igény esetén a nagyfelhasználókat is kiképezi az üzemeltetési, karbantartási feladatok elvégzésére. Jelenleg a magyarországi Kapsch alközpontokjava része még önállóan mûködik, de számos hálózati alkalmazásra van már példa (Miniszterelnöki Hivatal--Országgyûlés irodaháza--Országház, ÉDÅSz -- hat alközpont, Matáv Soproni Távközlési Igazgatóság -- két alközpont, Mogürt -- három alközpont). Várható a hálózati alkalmazás további térnyerése (például ÅBKSz -- tizenhárom, jelenleg egyedien mûködô alközpont egységes digitális hálózatba kapcsolása). Megrendelôi -- mint hallottuk -- szívesen döntenek a bérleti konstrukció mellett. A speciális magyar igények (mint például a HM, BM és K-vonalak; a nagy, országos hálózatot üzemeltetôk speciális kívánságai) az anyacég közelsége jóvoltából könnyen kielégíthetôk. A Kapsch Telecom megrendeléseit részben tendereken, részben közvetlen megkeresés útján szerezte. A bécsi Kapsch AG 100 százalékos tulajdonában lévô Kapsch Telecom Kft-nek tizenegy magyar munkatársa van. Az értékesítéssel, szerviztevékenységgel és karbantartással foglalkozó partnervállalatok létszáma mintegy százhúsz fô. A kft ügyvezetô igazgatója az osztrák @KRobert Fiegl.@N @VSchrack@N A Schrack Telecom Magyarország Rt 1994-ben 25 ezer mellékállomás kapacitásnyi alközpontot értékesített, a forgalom meghaladta az 1 milliárd forintot. A legnagyobb kereslet a közepes méretû -- 60-400melléket kiszolgáló -- rendszerek iránt mutatkozott. A megrendelések körülfelül felét egyedi alközpontok (kórházak, oktatási intézmények, bankok, irodaházak, ipari létesítmények), a másik felét magánhálózatok (MÅV, Mol, Tigáz, DÉDÅSz) tették ki. Egyre népszerûbb a hangposta; az automatikus hívásszétosztó (ACD) fôként az ügyfélszolgálatoknál kedvelt. Megvan a magyarországi engedély a DECT szabványú Freeset rendszerre, amellyel vezeték nélküli mellékállomások kapcsolódhatnak az alközponthoz. Az elsô telepített rendszerek mellett Freeset mûködött az EBEÉ konferencián. Nô az igény a valódi közvetlen beválasztás iránt, a Budapesti Mûszaki Egyetem az egyik elsô referenciahely. Esetükben a végkészülékek mintegy 10 százaléka digitális rendszerkészülék. Tapasztalataik szerint sok helyen maradnak a régi telefonok, de egyre gyakoribb az összes tárcsás készülék lecserélése új, szintén analóg telefonokra. Az Ericsson-Schrack alközpontok telepítését, karbantartását és szervizét a Schrack Telecom Rt jobbára saját maga végzi, de dolgozik alvállalkozókkal is. Elôfordul, hogy valamely nagy megrendelô (MÅV) szakembereit betanítják a karbantartási munkák elvégzésére. Mivel a vásárlók szívesebben állnak kapcsolatban egyetlen szállítóval, általában a Schrack köti a szerzôdéseket, de van példa közvetlen alvállalkozói üzletkötésre is. Kifejezetten alvállalkozói munka a hálózatépítés. A tapasztalat azt mutatja, hogy a régi épületekben általában megmaradnak a régi kábelek, az új épületekben viszont már a strukturált kábelezés a jellemzô. Megrendelôik többsége az elmúlt években megvásárolta az alközpontokat -- a bérleti konstrukció nem haladta meg az eladások 8-10 százalékát --, holott a Schrack (egyelôre legalábbis) 3 és 5 éves fix bérleti díjakat kínál. A vásárlók jelentôs része világbanki hitelbôl finanszírozta a beruházást. Másoktól eltérôen a Schrack szakemberei úgy látják: a magyar piac igényei nem különböznek jelentôsen a többi európai ország kívánalmaitól, a megrendelôknek nincs sok speciális kívánságuk. A hazai hozzáadott érték az összeszerelésbôl, rendszer-konfigurálásból és karbantartásból tevôdik össze. A magyar alközponti piacon -- hallottuk -- igazi versenyhelyzet alakult ki. Majdnem minden ügyfél pályázat alapján választja ki a rendszerszállítót. A szigorúan tendereztetett (például világbanki) munkák aránya meghaladta az 50 százalékot. A vezetés, figyelembevéve a magyar piacon kialakult igen éles versenyhelyzetet, 1995-ben 5-10 százalékos forgalomnövekedést tart reálisnak. A Schrack Telecom Magyarország Rt a bécsi székhelyû Ericsson-Schrack 75,4 és a Comex Kft 24,6 százalékos tulajdonú vegyesvállalata. Jelenlegi létszáma harminc fô, az alkalmazottak mind magyarok. A részvénytársaság vezérigazgatója @KNagy Andrea.@N @VSiemens@N A Siemens Rt alközponti ágazata 1994-ben több mint 500 alközpontot értékesített hazánkban. A legtöbb megrendelés a 40-100, valamint a 200 mellékállomásosnál nagyobb (Hicom 100 és Hicom 300) rendszerekre érkezett. A vásárlók megoszlása egyenletes, a bankok, ipari üzemek, irodák és egészségügyi intézmények közül talán ez utóbbiak jutottak különösen nagy szerephez. Tavaly kezdôdött a Siemens alközponti rendszer telepítése a Paksi Atomerômûnél, a kiépítés -- három lépcsôben -- várhatóan 1995 végéig tart. Néhány további referencia: OKHB, Providencia, Matáv Rt Vezérigazgatósága, Mentôszolgálat, Debreceni Universitas, OTP, Mercedes, KSH és számos kórház. Különösen a nagyobb rendszereknél egyre kedveltebb a hangpostafiók és nô az igény a közvetlen beválasztás iránt. Egyfajta megoldási mód az úgynevezett kvázi-beválasztás, ahol az alközpont bejelentkezése után DTMF készülékrôl a mellékszám bebillentyûzésével közvetlenül -- kezelô közremûködése nélkül -- is elérhetôk a végkészülékek. Ilyen megoldást alkalmaznak a zalaegerszegi Városi Kórház Hicom rendszerében. Mûködnek alközpontok R2/MFC beválasztással is, bár ez az eljárás nem mindig gazdaságos. Az igazi megoldást az ISDN hozza. A Siemens tervezi, hogy a Matáv ISDN referenciahálózatában közvetlen beválasztással mûködô alközpontot telepít. Elektronikus telefonkönyvet a nagyobb cégek rendelnek, az automatikus híváselosztó (ACD) az információs vonalakat üzemeltetôk vagy a sok kezelôvel dolgozók (például Mentôk) körében népszerû. A hálózatok terjedésével egyre nagyobb szerephez jut a távigazgatás (-diagnosztika, -karbantartás, -szerviz) és a hálózatmenedzsment. A Paksi Atomerômû jelenleg 1000 portos hálózatában például az optimális útvonal kiválasztása a menedzsmentrendszer segítségével történik. Az analóg és digitális végkészülékek aránya a rendszer kiépítésétôl függ. Nagy rendszereknél, ahol sok telefonra van szükség -- például KSH -- több az analóg telefon, a kisebb konfigurációk nagyobb mértékben digitalizáltak. A Siemens új analóg készülékcsaládot vezet be. A jelenleginél kevesebb fajta készülék közül választhat majd a vevô, de jelentôsen alacsonyabb áron. Mind a kereskedelmi tevékenységet, mind pedig a telepítést, karbantartást és szervizellátást maga a Siemens Rt, illetve viszonteladói hálózata végzi. A hálózatokat ugyanakkor alvállalkozók építik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol lehet, megmaradnak a régi kábelek, cserére csak a nagyon régi vezetékeknél van szükség. Az új épületeknél terjed a strukturált kábelezés, de aránya még nem haladja meg az 50 százalékot. Megrendeléseik nagy része készpénzes, noha mód van bérletre és lízingre, avagy a kettô kombinációjára is. Németországból érkezik az alközponti hardver és az alapszoftver, a speciális magyar igények kielégítése (például a Mentôknél a hívások vizuális kijelzése) és a telepítés a hazai szakemberek területe. Teljesen magyar termék például a díjszámláló modul. A Siemens szinte minden megrendelését versenyben szerezte. A pályázatoknak alig 10 százaléka volt világbanki tender, nem volt jellemzô a külföldi finanszírozás. A legújabb -- még nem befejezett -- pályázat, amin a Siemens indult, a Közép-Európai Egyetem tendere. A cég vezetése szeretné, ha 1995-ben az eladott rendszerek száma elérné a 800-at. A 100 százalékos Siemens tulajdonú részvénytársaság alközponti ágazata ötven munkatársat foglalkoztat, akik közül negyvennyolcan magyarok, ketten németek. Az ágazat igazgatója @KSzendrényi Zoltán@N. @Kìrta és összeállította: Mallász Judit@N @VTrendek tavalyról@N Összeállításunk készítésével egy idôben tájékozódott a hazai alközponti piacon a Pro-Compass Kft. A gyártók versenyét vizsgáló felmérés részét képezte a Hírközlési Fôfelügyeletnél rendelkezésre álló forgalmazási adatok beszerzése. Az ezek alapján készült táblázat -- bár pontos, gyártókra, illetve forgalmazókra bontott számokat nem mutat -- jelzi az elmúlt négy év növekedési (csökkenési!) ütemét. Nagy alközpontok (db) 1991 1992 1993 1994 Schrack 20 50 Siemens 5 36 58 Összes többi 34 20 35 73 Összesen 34 25 91 181 Kis alközpontok (db) Schrack 20 Siemens 30 199 420 Összes többi 89 308 201 228 Összesen 89 338 420 648 @KForrás: HIF, 1995 február Szintén a Pro-Compasstól kapott információ, hogy 1994-benkörülbelül 200 ezer vonalkapacitásnyi alközpontot (kicsi, közepes, nagy) vett fel a magyar piac az elsô gazdaságban. A tanácsadó cég tizenegy forgalmazót keresett fel, akik közül öten elzárkóztak az adatszolgáltatástól. Becslések szerint a válaszadók -- Schrack (Ericsson), Network (Matra), Europrofil (NEC, Taiko), Procontrol, Triton (Panasonic), Triton (Triton), Belltron (Samsung) a piac mintegy 40 százalékát fedik le. E körben a legnagyobb forgalmat 45 százalékkal a Schrack érte el, a mellékállomás-kapacitás szerinti éllovas 55 százalékkal a Panasonic (Procontrol, Triton). Az értékesítést tekintve a második helyen (saját alközpontjaival és saját, nem csak alközpontokkal együtt forgalmazott telefonjaival) a Triton, a harmadikon a Panasonic (Procontrol, Triton) áll (23, illetve 22 százalékkal). Vonalszámban az Ericsson készülékeké a második (34 százalék), a Matra alközpontoké a harmadik hely (10 százalék). Érdekes, hogy a tavaly piacra került NEC és Taiko berendezések a válaszadók körében 0,18 százalékos piaci részesedést tudtak felmutatni.