home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
95H10
/
ALKP1994.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-08
|
28KB
|
444 lines
@VKapcsolás hatféleképpen@N
Aki megpróbált már igényeinek megfelelô alközpontot
választani a hazai kínálatból, az tudja: e téren (is)
kialakult piacról beszélhetünk. Kis, közepes és nagy
kapacitású rendszerek érkeznek Európa számos országából, az
Egyesült Ållamokból és természetesen a Távol-Keletrôl, s bár
piaci részesedése nem túl jelentôs, kiveszi a részét a hazai
gyártás is.
A százas vonalkapacitás fölötti alközpontok körében hat
gyártó játszik meghatározó szerepet. Az utóbbi hetekben
felkerestük e hat cég magyarországi érdekeltségeit, és
informálódtunk 1994-es tapasztalataikról. Felmérésünk
elsôdleges célja az volt, hogy képet kapjunk a közepes és
nagy alközpontok hazai piacáról, eközben azonban magukról a
gyártókról, illetve képviseletükrôl szintén fontos adatokat
kaptunk.
Összeállításunkban ábécé rendben szerepelnek a
központgyártók; az egyes témaköröket minden cégnél azonos
sorrendbe igazítottuk. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy
mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, de
interjúalanyainknak megadtuk azt a szabadságot, hogy egyes
témákról belátásuk szerint részletesebben, másokról
szûkszavúbban nyilatkozzanak.
Elöljáróban néhány megjegyzés:
-- Mind a hat magyarországi cég kizárólagos importôre az
illetô rendszereknek.
-- A tarifaszámláló tekinthetô alapszolgáltatásnak,
hiszen majdnem minden megrendelô igényli.
-- A cégek megállapodás tárgyává teszik, hogy a
törvényben elôírt 12 hónapon túl mennyi garanciát adnak
rendszereikre.
-- A fizetési konstrukciókat tekintve a szállítók
rugalmasan igazodnak az igényekhez.
@VAlcatel@N
Az Alcatel Híradástechnikai Kft tavaly 1,2 milliárd
forint forgalmat ért el. A legkeresettebbek a 150-400
mellékállomást kiszolgáló alközpontok voltak. A vevôkörbôl
kiemelkednek a bankok (MHB, BB, OTP), de jelentôs
bôvítéseket hajtott végre országos hálózatában például az
Antenna Hungária, a Magyar Posta, valamint a Vám- és
Pénzügyôrség is. Az AHT szakemeberei 1994 meghatározó
eredményeként értékelik az alközponti magánhálózatok
térnyerését és a közvetlen beválasztásos rendszerek számának
növekedését.
Nôtt a hangposta népszerûsége. Míg korábban inkább csak
a nagy rendszerekhez vásároltak voice-mailt, addig ma már a
kisebb konfigurációkhoz is sokan kérik a hangpostát, sôt
annak automata kezelôvel kiegészített változatát. Egyre
nagyobb teret hódítanak az interaktív válaszadó rendszerek
(péládul MHB: információk a LÉT lakástakarékossági
formáról). A valódi, digitális fôvonali csatlakozású
közvetlen beválasztás a közepes és nagy rendszereknél terjed
ugyan, ám az engedélyeztetési eljárás és a magas vonalár sok
potenciális felhasználót visszatart. A DTMF típusú
beválasztást azonban -- amely nem engedélyhez kötött,
költségvonzata minimális, és amelyet az Alcatel összes
alközpontja tud -- a megrendelôk zöme igényli.
Központ-kategóriánként változik a készülékpark
összetétele. A kis rendszereknél zömében új telefonokat
vásárolnak, a nagyoknál inkább megtartják a régieket. A nagy
alközpontoknál a rendszerkészülékek aránya körülbelül 10
százalék.
Az Alcatel alközpontok telepítését és karbantartását
maga az AHT és társtulajdonosa, a Comex Kft végzi. Az AHT
távfelügyeletet és 24 órás ügyeletet tart, rendszereire
zömében 10 éves karbantartási szerzôdést köt. A hálózatokat
alvállalkozók építik. Rekonstrukció esetén, ahol csak lehet,
a megrendelôk megtartják a régi kábeleket. ùj épületekben
terjed a strukturált kábelezés iránti igény. A megrendelôk
elônyben részesítik a vásárlást, bérlettel és lízinggel
kevesebben élnek.
A hazai piacon értékesített alközpontok részegységekben
érkeznek Magyarországra. Az összeszerelést az AHT
szakemberei végzik. A teszteléssel, végmérésekkel,
konfigurálással, egyedi igények kielégítésével,
telepítéssel, karbantartással együtt a hazai hozzáadott
érték meghaladja az 50 százalékot. A múlt évben az AHT egyik
legfontosabb feladata a Matávnál 1995-ben induló Euro ISDN
szolgáltatásra való felkészülés volt. Az AHT mintegy tíz
fôbôl álló K+F csapata részt vesz az Alcatel külföldi
gyáraiban folyó fejlesztésekben.
Tapasztalataik azt mutatják, hogy a megrendelések
részben verseny, részben közvetlen megkeresés eredményei.
Az AHT az Alcatel 96 és a Comex Kft 4 százalékos
tulajdonú vegyesvállalata. Létszáma folyamatosan növekszik,
jelenleg 100 fô körül mozog. Az alkalmazottak mind magyarok,
egyedül az ügyvezetô igazgató, @KJohann Schüsseleder@N érkezett
Bécsbôl.
@VAT&T@N
Az AT&T Magyarország Kft 1994-es forgalma -- amely
magában foglalja az alközpontokat, a hálózatokat, a
számítástechnikai eszközöket és a szoftvert -- 1,3 milliárd
forint körül mozgott. A legkeresettebbek a 200 mellékállomás
alatti rendszerek voltak, ezekbe kapcsolták a vonalak 95
százalékát. Igen nagy volt a kereslet az egészen kis, 32
vonal alatti konfigurációkra. Mind nagyobb teret nyernek a
hálózatok, elôtérbe kerültek a központi kezelôk. Az AT&T
Magyarország legnagyobb megrendelôi 1994-ben a
Népszerûek lettek -- az alapszolgáltatásokon kívül -- a
hívássorolók, esetenként automatikus átirányítással
kombinálva. Különösen a kisebb cégek körében válik egyre
keresettebbé a hangpostafiók szolgáltatás. Volna igény a
közvetlen beválasztásra is, ám a magas költségek korlátot
szabnak a megrendeléseknek (a hazánkban üzemelô közvetlen
beválasztásos AT&T rendszerek száma nem éri el a tízet).
Vegyes képet mutat a készülékpark összetétele. Vannak
olyan megrendelôk -- például bankok --, akik minden
mellékállomást digitális telefonnal látnak el, ám akadnak
olyanok is, akik ezer mellékállomásból mindössze tízre
tesznek digiális készüléket. Az AT&T kezdetben -- igazodva a
vásárlók igényeihez -- más gyártók készülékeit is
szállította alközpontjaihoz, de a rossz tapasztalatok miatt
ma már csak saját telefonjait kínálja.
Az AT&T Magyarország Kft jelenleg húsz cégbôl álló
viszonteladói hálózatot tart fenn. A telepítést,
karbantartást, szervizt az AT&T saját, illetve a dealerek --
az AT&T által kiképzett -- szakemberei végzik. Mint mondják,
a partnerek jó munkát végeznek, ám nem oktatják ki
megfelelôen a vevôket. A hálózatokat alvállalkozók építik
(sok helyen a Lias). Az új épületeknél jellemzô a
strukturált kábelezés. A régi hálózat viszonylag kevés
helyen marad meg.
Tapasztalataik azt mutatják, hogy jelenleg nincs
preferált fizetési mód a magyar piacon. Egyaránt van példa
bérletre, lízingre, közvetlen készpénzes vásárlásra,
halasztott fizetésre stb.
A Magyarországon telepített AT&T alközpontok hazai
hozzáadott értéke nagyon változó. Vannak olyan projektek,
ahol a hardveren kívül szinte minden más magyar termék, ám
elôfordulnak példák ennek ellenkezôjére is. Åltalános
tapasztalat, hogy a magyar szoftveresek nem mindig jól
állnak a munkához.
Az AT&T Magyarország minden megrendeléséhez versenyben
jutott, a legtöbb esetben pályázat útján. Az esetek zömében
az elbírálásdöntô szempontja az ár volt. A cég 1995-ben múlt
évi forgalmának 2,5-szeresét szeretné elérni.
Ami a tulajdonosokat illeti, az AT&T Magyarország
Kft-nek két tulajdonosa van: az AT&T (76 százalék) és
@KSzekeres Tibor@N (24százalék). A cégnél jelenleg hetvenhat
magyar alkalmazott dolgozik, a szoftverfejlesztôi,
viszonteladói és hálózatépítôi kör több mint ezer fôt
foglalkoztat. A kft ügyvezetô igazgatója Szekeres Tibor.
@VBosch Telecom@N
A Telenorma Kft (a Bosch Telecom magyarországi
leányvállalatának) tavalyi mintegy 250 millió forint
forgalma döntôen az alközpontok, kisebb részt a második
félévben indított tûz- és vagyonvédelmi rendszerek
értékesítésébôl adódott. A legnagyobb kereslet a 200-300
mellékállomást kiszolgáló konfigurációk iránt mutatkozott. A
felhasználók többsége a közigazgatásból (polgármesteri
hivatalok), gyárakból (Richter Gedeon), kórházakból,
irodákból, bankokból és nem utolsósorban a szállodák közül
került ki. Az 1994. évi megrendeléseknél fontos szemponttá
lépett elô az alközpontok hálózatképessége.
Más szállítókhoz hasonlóan náluk is nôtt a hangpostafiók
iránti kereslet, és elôtérbe kerültek az adatátviteli
alkalmazások. A közvetlen beválasztás a Telenorma
tapasztalatai szerint csak az ISDN vonalak elterjedésével
kap majd igazi jelentôséget.
Rekonstrukció esetén a vásárlók zöme kezdetben megtartja
a meglévô készülékparkot, a csere folyamatos. Az analóg
készülékek közül az olcsó típusok a kelendôek. A múlt év
második felében megnôtt a digitális telefonok részaránya.
A Telenorma Kft a Bosch Telecom rendszereket részben
(60-70 százalékban) saját maga, részben partnerein -- a
Comex Kft-n és a Matáv Soproni Távközlési Igazgatóságán --
keresztül értékesíti. A telepítést, karbantartást,
szerviztevékenységet szintén e három cég végzi. A
megrendelôk az esetek körülbelül 80 százalékában nem
igényelnek új hálózatot; a tapasztalatok azt mutatják, hogy
az alközpontok jól mûködnek a régi hálózatokon. A
fennamaradó 20 százalék új telephelyekre kerül, ahol egyre
jellemzôbb a strukturált kábelezés (mondhatni gyorsabban
terjed, mint Németországban és Ausztriában). A
hálózatépítést a Telenorma Kft, a Comex Kft és a Futuretel
Kft végzi.
Bár a Telenorma kezdettôl fogva kínált bérleti
konstrukciókat partnerei számára, 1991-ig szinte mindenki a
rendszerek megvásárlása mellett döntött. 1992-tôl már szóba
jöhetett a bérlet, s 1993 szinte kizárólag e konstrukció
jegyében telt el. 1993 végétôl elôtérbe került a lízing.
A Bosch Telecom rendszerek kapcsolóberendezései és
digitális készülékei az anyavállalat gyárából érkeznek.
Magyar termék a teljes szoftver, és származhatnak hazai
beszállítóktól az analóg telefonok, a kábelek és a
számítógépek. A magyar hozzáadott érték 20-25 százalék
között mozog.
A közepes és nagy rendszereknél szinte minden esetben
pályázaton választják ki a szállítót. A tenderek általában
meghívásosak. Kisebb alközpontoknál elôfordul közvetlen
megkeresés is. A Telenorma Kft indult a Közép-Európai
Egyetem rendszerére kiírt tenderen.
Erre az évre a kft vezetése mintegy 50 százalékos
forgalomnövekedést írt elô. A Telenorma Kft a Bosch Telecom
csoporthoz tartozó Telenorma Wien 100 százalékos tulajdonú
leányvállalata. Alkalmazottai -- az ügyvezetô igazgatón
kívül -- mind magyarok, a létszám jelenleg huszonkét fô. Az
ügyvezetô igazgató @KGerhard Binder@N (Telenorma Wien).
@VKapsch@N
Tavaly a Kapsch mintegy 210 ezer vonalkapacitásnyi
rendszert -- fô-és alközpontot -- adott el Magyarországon,
amibôl 103 ezer vonal már üzemel. A megrendelésekbôl
származó bevétel elérte a 320 millió schillinget. A nagyobb
alközponti rendszerek (Meridian1) vásárlói fôként
államigazgatási szervek, országos hálózatot üzemeltetô
vállalatok (ÅBKSz, ÉDÅSz), vegyesvállalatok (General Motors)
és szállodák (Atrium Hyatt, Hotel Marriott) voltak. A múlt
évben kapott Kapsch alközpontot többek között a Microsoft, a
Girocredit, az Erôterv, a Michelfeit, a Contarex, a
Kopint-Datorg, valamint az Országos Vízügy. A
mellékállomások száma száz körül kezdôdik, a kétszázas érték
tekinthetô súlypontnak, de nem ritka az ezer melléknél
többet kiszolgáló rendszer sem.
Az alapszolgáltatásokon kívül kedvelt a hangposta
(Meridian Mail), az automatikus hívásszétosztás (ACD) és a
különféle adatátviteli alkalmazások. Több Meridian1
alközpont üzemel közvetlen beválasztással (például
Miniszterelnöki Hivatal -- Országgyûlési rodaháza --
Országház).
Alközpontjaihoz a Kapsch nem kizárólag saját analóg
telefonjait adja. A vásárló kívánsága szerint bármilyen más
-- az ISO 9000 minôségi követelményeknek megfelelô --
készüléket szállít.
A rendszerek telepítésére, karbantartására, szervizére a
Kapsch Telecom Kft országos hálózatot hozott létre. Ezen
feladatok ellátására együttmûködik partnervállalatokkal, ám
igény esetén a nagyfelhasználókat is kiképezi az
üzemeltetési, karbantartási feladatok elvégzésére. Jelenleg
a magyarországi Kapsch alközpontokjava része még önállóan
mûködik, de számos hálózati alkalmazásra van már példa
(Miniszterelnöki Hivatal--Országgyûlés irodaháza--Országház,
ÉDÅSz -- hat alközpont, Matáv Soproni Távközlési Igazgatóság
-- két alközpont, Mogürt -- három alközpont). Várható a
hálózati alkalmazás további térnyerése (például ÅBKSz --
tizenhárom, jelenleg egyedien mûködô alközpont egységes
digitális hálózatba kapcsolása).
Megrendelôi -- mint hallottuk -- szívesen döntenek a
bérleti konstrukció mellett. A speciális magyar igények
(mint például a HM, BM és K-vonalak; a nagy, országos
hálózatot üzemeltetôk speciális kívánságai) az anyacég
közelsége jóvoltából könnyen kielégíthetôk. A Kapsch Telecom
megrendeléseit részben tendereken, részben közvetlen
megkeresés útján szerezte.
A bécsi Kapsch AG 100 százalékos tulajdonában lévô
Kapsch Telecom Kft-nek tizenegy magyar munkatársa van. Az
értékesítéssel, szerviztevékenységgel és karbantartással
foglalkozó partnervállalatok létszáma mintegy százhúsz fô. A
kft ügyvezetô igazgatója az osztrák @KRobert Fiegl.@N
@VSchrack@N
A Schrack Telecom Magyarország Rt 1994-ben 25 ezer
mellékállomás kapacitásnyi alközpontot értékesített, a
forgalom meghaladta az 1 milliárd forintot. A legnagyobb
kereslet a közepes méretû -- 60-400melléket kiszolgáló --
rendszerek iránt mutatkozott. A megrendelések körülfelül
felét egyedi alközpontok (kórházak, oktatási intézmények,
bankok, irodaházak, ipari létesítmények), a másik felét
magánhálózatok (MÅV, Mol, Tigáz, DÉDÅSz) tették ki.
Egyre népszerûbb a hangposta; az automatikus
hívásszétosztó (ACD) fôként az ügyfélszolgálatoknál kedvelt.
Megvan a magyarországi engedély a DECT szabványú Freeset
rendszerre, amellyel vezeték nélküli mellékállomások
kapcsolódhatnak az alközponthoz. Az elsô telepített
rendszerek mellett Freeset mûködött az EBEÉ konferencián. Nô
az igény a valódi közvetlen beválasztás iránt, a Budapesti
Mûszaki Egyetem az egyik elsô referenciahely.
Esetükben a végkészülékek mintegy 10 százaléka digitális
rendszerkészülék. Tapasztalataik szerint sok helyen maradnak
a régi telefonok, de egyre gyakoribb az összes tárcsás
készülék lecserélése új, szintén analóg telefonokra.
Az Ericsson-Schrack alközpontok telepítését,
karbantartását és szervizét a Schrack Telecom Rt jobbára
saját maga végzi, de dolgozik alvállalkozókkal is.
Elôfordul, hogy valamely nagy megrendelô (MÅV) szakembereit
betanítják a karbantartási munkák elvégzésére. Mivel a
vásárlók szívesebben állnak kapcsolatban egyetlen
szállítóval, általában a Schrack köti a szerzôdéseket, de
van példa közvetlen alvállalkozói üzletkötésre is.
Kifejezetten alvállalkozói munka a hálózatépítés. A
tapasztalat azt mutatja, hogy a régi épületekben általában
megmaradnak a régi kábelek, az új épületekben viszont már a
strukturált kábelezés a jellemzô.
Megrendelôik többsége az elmúlt években megvásárolta az
alközpontokat -- a bérleti konstrukció nem haladta meg az
eladások 8-10 százalékát --, holott a Schrack (egyelôre
legalábbis) 3 és 5 éves fix bérleti díjakat kínál. A
vásárlók jelentôs része világbanki hitelbôl finanszírozta a
beruházást.
Másoktól eltérôen a Schrack szakemberei úgy látják: a
magyar piac igényei nem különböznek jelentôsen a többi
európai ország kívánalmaitól, a megrendelôknek nincs sok
speciális kívánságuk. A hazai hozzáadott érték az
összeszerelésbôl, rendszer-konfigurálásból és
karbantartásból tevôdik össze.
A magyar alközponti piacon -- hallottuk -- igazi
versenyhelyzet alakult ki. Majdnem minden ügyfél pályázat
alapján választja ki a rendszerszállítót. A szigorúan
tendereztetett (például világbanki) munkák aránya meghaladta
az 50 százalékot. A vezetés, figyelembevéve a magyar piacon
kialakult igen éles versenyhelyzetet, 1995-ben 5-10
százalékos forgalomnövekedést tart reálisnak.
A Schrack Telecom Magyarország Rt a bécsi székhelyû
Ericsson-Schrack 75,4 és a Comex Kft 24,6 százalékos
tulajdonú vegyesvállalata. Jelenlegi létszáma harminc fô, az
alkalmazottak mind magyarok. A részvénytársaság
vezérigazgatója @KNagy Andrea.@N
@VSiemens@N
A Siemens Rt alközponti ágazata 1994-ben több mint 500
alközpontot értékesített hazánkban. A legtöbb megrendelés a
40-100, valamint a 200 mellékállomásosnál nagyobb (Hicom 100
és Hicom 300) rendszerekre érkezett. A vásárlók megoszlása
egyenletes, a bankok, ipari üzemek, irodák és egészségügyi
intézmények közül talán ez utóbbiak jutottak különösen nagy
szerephez. Tavaly kezdôdött a Siemens alközponti rendszer
telepítése a Paksi Atomerômûnél, a kiépítés -- három
lépcsôben -- várhatóan 1995 végéig tart. Néhány további
referencia: OKHB, Providencia, Matáv Rt Vezérigazgatósága,
Mentôszolgálat, Debreceni Universitas, OTP, Mercedes, KSH és
számos kórház.
Különösen a nagyobb rendszereknél egyre kedveltebb a
hangpostafiók és nô az igény a közvetlen beválasztás iránt.
Egyfajta megoldási mód az úgynevezett kvázi-beválasztás,
ahol az alközpont bejelentkezése után DTMF készülékrôl a
mellékszám bebillentyûzésével közvetlenül -- kezelô
közremûködése nélkül -- is elérhetôk a végkészülékek. Ilyen
megoldást alkalmaznak a zalaegerszegi Városi Kórház Hicom
rendszerében. Mûködnek alközpontok R2/MFC beválasztással is,
bár ez az eljárás nem mindig gazdaságos. Az igazi megoldást
az ISDN hozza. A Siemens tervezi, hogy a Matáv ISDN
referenciahálózatában közvetlen beválasztással mûködô
alközpontot telepít. Elektronikus telefonkönyvet a nagyobb
cégek rendelnek, az automatikus híváselosztó (ACD) az
információs vonalakat üzemeltetôk vagy a sok kezelôvel
dolgozók (például Mentôk) körében népszerû. A hálózatok
terjedésével egyre nagyobb szerephez jut a távigazgatás
(-diagnosztika, -karbantartás, -szerviz) és a
hálózatmenedzsment. A Paksi Atomerômû jelenleg 1000 portos
hálózatában például az optimális útvonal kiválasztása a
menedzsmentrendszer segítségével történik.
Az analóg és digitális végkészülékek aránya a rendszer
kiépítésétôl függ. Nagy rendszereknél, ahol sok telefonra
van szükség -- például KSH -- több az analóg telefon, a
kisebb konfigurációk nagyobb mértékben digitalizáltak. A
Siemens új analóg készülékcsaládot vezet be. A jelenleginél
kevesebb fajta készülék közül választhat majd a vevô, de
jelentôsen alacsonyabb áron.
Mind a kereskedelmi tevékenységet, mind pedig a
telepítést, karbantartást és szervizellátást maga a Siemens
Rt, illetve viszonteladói hálózata végzi. A hálózatokat
ugyanakkor alvállalkozók építik. A tapasztalatok azt
mutatják, hogy ahol lehet, megmaradnak a régi kábelek,
cserére csak a nagyon régi vezetékeknél van szükség. Az új
épületeknél terjed a strukturált kábelezés, de aránya még
nem haladja meg az 50 százalékot.
Megrendeléseik nagy része készpénzes, noha mód van
bérletre és lízingre, avagy a kettô kombinációjára is.
Németországból érkezik az alközponti hardver és az
alapszoftver, a speciális magyar igények kielégítése
(például a Mentôknél a hívások vizuális kijelzése) és a
telepítés a hazai szakemberek területe. Teljesen magyar
termék például a díjszámláló modul.
A Siemens szinte minden megrendelését versenyben
szerezte. A pályázatoknak alig 10 százaléka volt világbanki
tender, nem volt jellemzô a külföldi finanszírozás. A
legújabb -- még nem befejezett -- pályázat, amin a Siemens
indult, a Közép-Európai Egyetem tendere. A cég vezetése
szeretné, ha 1995-ben az eladott rendszerek száma elérné a
800-at.
A 100 százalékos Siemens tulajdonú részvénytársaság
alközponti ágazata ötven munkatársat foglalkoztat, akik
közül negyvennyolcan magyarok, ketten németek. Az ágazat
igazgatója @KSzendrényi Zoltán@N.
@Kìrta és összeállította: Mallász Judit@N
@VTrendek tavalyról@N
Összeállításunk készítésével egy idôben tájékozódott a
hazai alközponti piacon a Pro-Compass Kft. A gyártók
versenyét vizsgáló felmérés részét képezte a Hírközlési
Fôfelügyeletnél rendelkezésre álló forgalmazási adatok
beszerzése. Az ezek alapján készült táblázat -- bár pontos,
gyártókra, illetve forgalmazókra bontott számokat nem mutat
-- jelzi az elmúlt négy év növekedési (csökkenési!) ütemét.
Nagy alközpontok (db) 1991 1992 1993 1994
Schrack 20 50
Siemens 5 36 58
Összes többi 34 20 35 73
Összesen 34 25 91 181
Kis alközpontok (db)
Schrack 20
Siemens 30 199 420
Összes többi 89 308 201 228
Összesen 89 338 420 648
@KForrás: HIF, 1995 február
Szintén a Pro-Compasstól kapott információ, hogy
1994-benkörülbelül 200 ezer vonalkapacitásnyi alközpontot
(kicsi, közepes, nagy) vett fel a magyar piac az elsô
gazdaságban. A tanácsadó cég tizenegy forgalmazót keresett
fel, akik közül öten elzárkóztak az adatszolgáltatástól.
Becslések szerint a válaszadók -- Schrack (Ericsson),
Network (Matra), Europrofil (NEC, Taiko), Procontrol, Triton
(Panasonic), Triton (Triton), Belltron (Samsung) a piac
mintegy 40 százalékát fedik le. E körben a legnagyobb
forgalmat 45 százalékkal a Schrack érte el, a
mellékállomás-kapacitás szerinti éllovas 55 százalékkal a
Panasonic (Procontrol, Triton).
Az értékesítést tekintve a második helyen (saját
alközpontjaival és saját, nem csak alközpontokkal együtt
forgalmazott telefonjaival) a Triton, a harmadikon a
Panasonic (Procontrol, Triton) áll (23, illetve 22
százalékkal).
Vonalszámban az Ericsson készülékeké a második (34
százalék), a Matra alközpontoké a harmadik hely (10
százalék). Érdekes, hogy a tavaly piacra került NEC és Taiko
berendezések a válaszadók körében 0,18 százalékos piaci
részesedést tudtak felmutatni.